A dél-angliai Southamptonból New Yorkba tartó Titanic száz éve, 1912. április 14-ének fagyos éjszakáján, éjfél előtt nem sokkal rohant neki szinte vakon, csaknem 40 kilométeres sebességgel egy jéghegynek az Atlanti-óceán északi vizein, Újfundland partjaitól 640 kilométerre. A jéghegy által a Titanic oldalán hasított 91 méter hosszú léken át rövid idő alatt több ezer tonna tengervíz zúdult a hajótérbe, a 16 vízzáró biztonsági kamrából hatot elöntve. A hajótest orr-része a beözönlő víz súlya alatt elmerült, a tat pedig a vízfelszínnel 80 fokos szöget bezárva, 60 méter magasra kiemelkedett a tengerből. Az ilyen jellegű terhelésre nem méretezett szerkezet az ütközés után két és fél órával, április 15-ének kora hajnalán kettétört, és előbb az orrész, majd a hajótat is elsüllyedt. A két hatalmas roncsdarab egymástól 600 méterre csapódott be 3800 méter mélyen a mederbe, a Titanic 2223 utasa és tengerésze közül 1517-et magával rántva a hullámsírba.
"Titanic Disaster, Great Loss of Life" - az Evening News rendkívüli kiadásának hatalmas betűkkel szedett, azóta sajtótörténeti klasszikussá vált szalagcíméből értesülhetett a londoni utca embere először arról, hogy a tengerhajózás történetének addigi legsúlyosabb katasztrófája érte első útján a kor legnagyobb utasszállító hajóját. A Titanic első útjára a korabeli európai és amerikai felső néhány száz jeles képviselői is jegyet váltottak. A felelősök keresése a katasztrófa másnapján megindult. Az első számú felelősnek a legtöbben azóta is Edward Smith kapitányt, a Titanicot üzemeltető White Star Line társaság hajóparancsnokát tartják. Robert Strange brit újságíró azonban a katasztrófa századik évfordulójára háromévi kutatómunkával elkészült, Who Sank The Titanic? (Ki süllyesztette el a Titanicot?) című feltáró könyvében egy másik komoly személyt nevez meg főfelelősként: Winston Churchillt. Strange szerint ugyanis az akkoriban kereskedelmi miniszterként első kabinettisztségét ellátó felelősségi körébe tartozott a brit polgári tengerhajózás biztonságának felügyelete, és így a szerző szerint Churchillt - ha a katasztrófa ma történt volna - akár bíróság elé is lehetne állítani. A mi feladatunk viszont a megemlékezés a Titanic másfélezer áldozatáról és az 1985-ben felfedezett mélytengeri hullámsír kegyeletének megőrzé
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése